A budapesti közlekedők attitűdjei, félelmei és személyiségjegyei alapvetően meghatározzák a megosztott mobilitási eszközök használatát. A globális adatok szerint a szolgáltatások népszerűsége nő, de a teljes közlekedési piachoz képest a súlyuk mégis elenyésző – ez derül ki az ELTE PPK kutatóinak a BME-vel közösen végzett felméréséből is.
A városi közlekedési problémák enyhítésére hivatott megosztott módok (autó, kerékpár, roller) 2024-es vizsgálata során a szakemberek partnercégek és a közösségi média segítségével kérdőíves felmérést, fókuszcsoportos beszélgetéseket és valós használati adatokat is tanulmányoztak. Simonovits Borbála és Surányi Ráchel, az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet kutatói a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnökeivel szoros együttműködésben tárták fel a rendszer jellemzőit és a fejlesztési lehetőségeket. A kutatás célja, hogy megértsék a szolgáltatások használata mögötti okokat és motivációkat, valamint olyan új üzemeltetési módszerek kidolgozása, amelyek növelik a megosztott közlekedési eszközök népszerűségét.
A fókuszcsoportos eredmények azt mutatják, hogy a felhasználók megítélése típusonként eltér: míg a megosztott autót és kerékpárt használókat modernnek, sportosnak, környezettudatosnak vagy éppen kíváncsinak látják, a rollerezőkről gyakran negatív – felelőtlen, rendetlen, vakmerő – kép él az emberek fejében.
A reprezentatív kérdőíves kutatásban több mint 800, jogosítvánnyal rendelkező személy válaszait elemezték, amelyekből kiderül többek között, hogy
az autómegosztást használók többsége férfi és ez a csoport a legmagasabb iskolázottságú és jövedelmű,
valamint az is, hogy a szolgáltatás igénybevételétől sokakat a kiszámíthatatlan költségek (például a parkolóhely-keresés vagy a dugóban eltöltött idő) mellett még a higiéniai aggályok is visszatartanak.
A tapasztalt használók körében ezek a félelmek ugyanakkor csökkennek, és közülük nagyobb arányban hisznek abban, hogy a szolgáltatás enyhíti a városi problémákat. A szakemberek ezek alapján olyan fejlesztéseket javasolnak, amelyek egyrészt új felhasználókat vonzanak ingyenes utakat is tartalmazó „trial” próbacsomagokkal, miközben hűségalapú kedvezményekkel erősítik a meglévő ügyfelek megtartását, másrészt mérséklik a felmerülő aggodalmakat flottabővítéssel, garanciákkal és célzott kampányokkal.
A Bubi szolgáltatás használati adatait a bérlésszám meghatározására szolgáló regressziós modell-lel elemezték, és azt találták, hogy
a közösségi kerékpár leginkább a metró és a villamos alternatívája (60%-ban megállók között használják), de fontos „ráhordó” szerepe is van,
különösen télen vagy a tömegközlekedéssel rosszabbul ellátott területeken. A kutatók javaslata szerint a hatékonyságot a BKK-bérletbe integrált Bubi-bérlettel és célzott állomáshálózati bővítéssel lehetne növelni.
A felmérés kiterjed továbbá a felhasználók személyiségének feltérképesére is: a bővített technológiai elfogadási modell (TAM) és a Big Five személyiségi jegyek alapján a rollermegosztást választók jellemzően extrovertáltabbak, határozottabbak és lelkesebbek.
A használati szándékot főként az észlelt hasznosság és a könnyű kezelhetőség mozgatja, míg a biztonságérzet növelésében a sisak biztosítása vagy az edukáció kulcsfontosságú szerepet tölt be.
A kutatás legfontosabb következtetése többek között az, hogy
szükség van a tömegközlekedés és a megosztott módok közötti kombinált utazás népszerűsítésére különösen a belváros és külváros relációjában,
illetve az átszállópontok minőségének javítására. Ezen kívül hasznos lenne a jövőben kifejleszteni a két mód közötti átjárásra alkalmas mobilalkalmazást, valamint bevezetni a multimodalitást ösztönző tarifarendszert.
A K146966 és K147169 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a K_23 „OTKA” Kutatási témapályázat pályázati program finanszírozásában valósult meg.
A kutatásról készült összefoglaló itt érhető el.